A nemzetőrségi törzstisztek az egyes vármegyék (nagyobb megye esetén járások) és városok összeírt és fegyveres szolgálatra kötelezett nemzetőreinek az élén álltak. 1848 nyarán, amikor a délvidéki háború mind nagyobb méreteket öltött, és amikor már Jellačić támadásával is számolni kellett, sor került a nemzetőrség egy részének mozgósítására.