Január, Boldogasszony hava
Az új év eljövetelekor őseink gyakran igyekeztek befolyásolni életük, gazdagságuk, szerencséjük alakulását jóslásokkal, varázslatokkal és mindenféle bűbájokkal. Ilyenkor is, mint más jelentősebb ünnepnapon, középpontban állt az étkezés, és megvoltak az alkalom hagyományos és tiltott ételei is. Nem volt szabad szárnyast enni, mert akkor elrepült a szerencse, vagy éppen elkaparta a szerencsét. Ezzel szemben a disznó hús kívánatos volt, hogy előtúrja a szerencsét. Egész kenyérnek kellett az asztalra kerülnie, szimbolizálva a teljességet és, hogy mindenkinek jusson elég ennivaló egész évben. A szemes termények, mint lencse, borsó, bab, de még a kukorica fogyasztása is szerencsét és pénzbőséget hozhatott, ha azt új év napján ették. Hitték, hogy ha Karácsonykor egy almát felvágtak annyi cikkelyre ahányan együtt voltak az ünnepkor, akkor egy év elteltével újra találkontak majd az ünnepi asztalnál. Ez a szokás a család együvé tartozását is szimbolizálta.
A párválasztás, mint fontos téma ilyenkor is a középpontban állt. A lányok újévkor is megpróbálták megjósolni jövendőbelijük kilétét és foglalkozását. Galuskát főztek, almahéjat dobtak, ólmot öntöttek, hogy a kialakult formából leendőbelijükre következtethessenek. Ilyenkor sem maradt el sok helyen a malacól rugdosás és a röffentésekből való jóslás.
Elterjedt szokás volt a kereplőkkel, kolompokkal, ostorral, keltett zajcsinálás, a csergetés vagy kongózás. Azt tartották, hogy újévkor illendő felverni az állatokat, hogy azok felébredve a másik oldalukra forduljanak, így válva az év folyamán egészségesebbé és szaporábbá az ellésben.
Ma is bevett szokás és hit a lencseevés mellett, hogy minden az év első napján végzett cselekedet kihat az egész évre, sőt az év folyamán naponként megismétlődik. Vagyis, amit az első nap teszünk azt fogjuk tenni egész éven. Így nem volt szabad veszekedni, kölcsön adni (mert akkor az év során kifolyik a házból a fölösleg), ajándékozni. Nem volt szabad új év napján ruhát szárítani kötélen, mert akkor nyúzott bőrt fognak évközben szárítani, ami pedig az elhulló jószágot jövendőlte. Korán kellett kelni, vizet húzni, hogy egész évben friss legyen az ember. A frissen kútból húzott vizet érdemes volt beönteni a kapun, hogy egész évben dőljön a jólét a házhoz.
Jó előjelnek számított, ha az újévben először férfi jött a házhoz, illetve ha sikerült kismalac farkát megfogni.
Január 6-án, Vízkeresztkor zárul a Karácsony. Ilyenkor háromkirályok napján kezdődik a farsang. A templomokban vizet szenteltek, melyet aztán egész évben használtak az élet szinte minden területén, ahol áldást vártak születésre, keresztelőre, házasságra, gyógyításra, épület szentelőre, állat áldásra, vagy épen gazdag termésre vonatkozóan.